Időskor

Az előrejelzések szerint növekszik az egyedül élő idősek száma- jelenleg még csökken a családok száma -, növekszik a válások száma, és kifejezetten elmarad az EU országokhoz viszonyítva a nyugdíj melletti munkavállalás és munkatevékenység. Ugyancsak nagy eltérés mutatható ki a szubjektíve megélt és objektíve jellemzett állapotuk minősítésében. Magyarország az időskorúak és nyugdíjasok társadalma lett, kockázatközösségként is.
Összefoglalva demográfiai jellemzőinket, a következők emelhetők ki:
Öregedő és fogyó népesség, fogyó családok, növekvő számú válás, csökkenő gyermekszám, növekvő női arány, növekvő férfihalálozás, növekvő női krónikus betegségek, növekvő rászorultság, növekvő regionális különbözőségek és egészség és életminőség vonatkozásában növekvő esélyszóródás és kockázatfokozódás.
E jellemzők következtében a ma időskorba kerülőknek egyre kevesebb gyermeke, egyre kevesebb unokája van, ők maguk is különböző gyermekszámú családból származnak, kevesebb hozzájuk hasonló korú testvérük és unokatestvérük van, a kiterjedt családi támogató rendszer egyre kevesebb személyre korlátozódik, a megnövekedett földrajzi mobilitás pedig még ezt a kisebb létszámú családot is megosztja földrajzilag és végül, de nem utolsó sorban a kapcsolatok szűkülésével a szubjektív, informális és érzelmi alapon nyújtott támasz fogyatkozik, és ez csupán anyagi eszközökkel nem helyettesíthető.

Az időskorúak idült, nem fertőző betegségek miatti halálozási kockázata a felmérések szerint a következőképpen alakult:
1. életmód: 40%,
2. környezeti ártalom: 15-20%,
3. genetikai ártalom: 20-25%,
4. az egészségügyi ellátás hiányossága: 15%.

Kifejezetten veszélyeztetett idősek:
1. 80 év felettiek,
2. az egyedül élők,
3. akit családi gyász ért vagy depressziós,
4. akik szellemileg károsodottak,
5. akik számos alkalommal elestek,
6. akik inkontinensek (vizelet és/széklettartási zavarokkal küzdenek),
7. akik az elmúlt időszak eseményeivel nem tudnak kielégítően, illetve sikeresen megbirkózni.
Elfogadott állásfoglalás, hogy az idősödés és időskor nem egységes mintaként kezelhető, és a harmadik életszakasz nem a "szürkék tömege", hanem az egyedi idősödés normál és kóros elváltozásainak sokfélesége. Az is hangsúlyozható, hogy nem a "naptári évek" szerint idősödünk, és igen nagy különbségek vannak a vizsgálatok és felmérések adatai szerint az egyes idős emberek egészségét és életminőségét kifejező jellemzők között.

Prof.Dr. Iván László
Semmelweis Egyetem ÁOK