Az időskor jövője - Age of future - 9 európai főváros szakemberei cserélték ki gondolataikat, tapasztalataikat a 2008. novemberében megtartott Konferencián Bécsben. A konferenciára lapunk is meghívást, kapott.

" egy társadalom értéke azon mérhető le leginkább, hogyan bánik az idősekkel”

Az öregedés és ezen felül az egészséges öregedés Európa egyik legnagyobb kihívása. Magyarországon 2008 januárjában 1.716.000 öregségi nyugdíjas volt ( KSH adat), a rokkantnyugdíjasok száma 2003-tól ugyan csökken, ill. nő az öregségi nyugdíjat elérők száma, de 2008-ban 795 ezer rokkantnyugdíjast tartottak nyilván ez a szám a nyugdíjasok és járadékosok 26%-át teszi ki. (KSH adat) .
Sok szó esik erről mostanában, éppen ezért szükséges ennek az egyre szélesedő réteg helyzetének rendezésére, és ami anyagi forrás nélkül is lehetséges az ismereteik bővítésére, hogy az idősek életminősége az életnek ebben a szakaszában is a lehető legjobb, élhető legyen. Milyen is az egészséges öregedés? Ebben a témában a több ország részvételével 2007-ben készült EU project a következőképpen határozza meg:
„a fizikai, szociális és mentális egészségügyi lehetőségek optimalizálásának folyamata, amely lehetővé teszi az idősebbek számára az aktív, diszkrimináció mentes társadalmi részvételt, és az önálló, jó minőségű életet”.
 
2025-re az előrejelzések szerint Európa népességének egyharmada eléri vagy meghaladja a 60. életévét, és a 80 éven felüliek aránya is jelentősen nőni fog. A helyzet adott, időben olyan stratégiát kell kidolgozni, amelyik nemcsak a pénzügyi vonatkozásaiban, de mentálisan is kezelhetővé teszi az immár küszöbön álló tényt.

Ezt felismerve 2008. november végén Bécs városa Age of future / Az időskor jövője címmel konferenciára hívta kilenc nagyváros ebben a témában szakavatott képviselőjét, és szociológusokat, hogy egymást megismerve, saját adott ország sajátosságainak megfelelő gyakorlataikat, egyéni tapasztalataikat megosztva, tanulva az eddigi esetleges hibákból, és alkalmazva a jól bevált megoldásokat közösen és személyesen vitathassák meg az egyes országokban, városokban kialakult megoldásokat.

A demográfiai öregedés nem kell, hogy feltétlenül lekösse egy társadalom energiáját, illetve elvegye a dinamikáját, jóllehet jelentős változási kényszert jelent a társadalom számára. Ezért nélkülözhetetlen a szemléletváltás, amely során mindenekelőtt az a fontos, hogy a képzési rendszer módosításával, a folyamatos képzés komolyan vételével, a szociális állam átépítésével, a tudatos jövőbeli beruházásokkal a társadalom struktúráit kitágítsuk, feloldjuk és átrendezzük. Fontosak emellett az újfajta, innovatív kezdeményezések a lakásépítésben és az idősgondozásban, új termékötletek és alkalmazások, valamint új szolgáltatások bevezetése, amelyeket célzottan az idősebb használók optimális kiszolgálására fejlesztenek ki.

Mielőtt városról – városra végigolvasnánk hol és mi a jelenlegi helyzet, mik az előrejelzések, máris elárulhatom voltak közös pontok, a városoknál. Egyöntetű a vélemény, hogy az idősek gondozása, ápolása egyre komolyabb feladatokat állít elénk. Régen a szülőket, a már felnőtt gyerekeik ápolták, gondozták.  Vidéken ez még jórészt megvalósítható az egyébként is szűkös munkalehetőség miatt, de nem érvényes ugyanez a városra, ahol a kétkeresős modell alapja a megélhetésnek, így nem megoldható, hogy egyikőjük otthagyja a munkát vállalva szülei ápolását, mert a kieső jövedelem tönkreteszi a családot, így a jövő nemzedéket is. 
A szakemberek véleménye szerint is vitathatatlanul az lenne a legideálisabb, és egyben gazdaságosabb is, ha idős családtagjaink a lehető legtovább saját környezetükben, saját családjuk körében maradhatna.
Jelenleg a magyar viszonyokat tekintve, ahol ugyan szigorú feltételekkel, de mód van a családtagnak betegápolási díjat igényelni, de ez az összeg a minimálbér töredéke csupán, amit bizony sokan nem vállalhatnak. Mindenhol lehet, és kell is javítani a kialakított rendszeren. A jövő már számokkal igazolható, kérdés milyen lesz az időskor jövője?     

A meghívott városok:
Belgrád, Bécs, Budapest, Ljubljana, Prága, Pozsony, Szófia, Zágráb

A házigazda Sonja Wehsely: Az európai városok kihívással néznek szembe “Az öregedés jövője“ című szimpózium keretében nyolc főváros vitatja meg a demográfiai kihívások megoldási stratégiáit
"Európában szembe kell néznünk az öregedő népesség jelentette kihívással, amely jelentős hatást gyakorol a társadalom számos területére. Ez a kihívás nemzetközi eszmecserét tesz szükségessé annak érdekében, hogy új ötletek születhessenek. "Az öregedés jövője” címmel
megrendezett nemzetközi szimpózium államhatárokon túlterjedő,  eredményes vitákat és tapasztalatcserét indított meg”, jelentette ki Mag. Sonja Wehsely egészségügyi és szociális városi tanácsos a Bécsi Tanácsházán, a kétnapos szimpózium zárásaként. Belgrádi, pozsonyi, budapesti, ljubljanai, prágai, szófiai, zágrábi és bécsi politikusok és szakértők vitattak meg számos témakört. Minden város egy összefoglalóban mutatta be saját speciális kiindulási helyzetét és az „öregedés jövője” témával kapcsolatos terveit. A programot tudományos
demográfiai és európai nyugdíj- és gondozáspolitikai előadások egészítették ki. Végül mélyrehatóan elemezték az idősek gondozásának és ellátásának kérdését, ennek a munkaerő-piacra és a nyugdíj-rendszerekre gyakorolt hatását, valamint az idősekhez való hozzáállás változását. A Bécsi Tanácsházán megtartott, „Az öregedés jövője” című szimpóziumot Bécs városa szervezte az Erste Group Bank AG és a Vienna Insurance  Group támogatásával. Dr. Peter Bosek vezérigazgató úr hangsúlyozta, milyen fontos az öregedő társadalom témája az Erste Group Bank számára: „Egész Európában, így Ausztriában is, nő a várható élettartam. Jelenleg nőknél 83, férfiaknál 78 év átlagos várható élettartammal
számolhatunk. 2050-re, ez 90, illetve 86 évre nő. Ezért el kell gondolkoznunk afelett, hogy mit kívánunk tenni ez ügyben, akár városként, akár bankként és biztosítóként.” Karl Fink, a Vienna Insurance Group vezérigazgatója így indokolja a szimpóziumon való szerepvállalását: „A Vienna Insurance Group Közép- és Kelet-Európa legnagyobb osztrák biztosítási konszernjeként tudatában van a társadalmi felelősségének, amit vállalati kultúrája részének tekint. Nem
csupán testre szabott előgondoskodási termékeket kínálunk ügyfeleinknek életük minden szakaszában, hanem feladatunknak tekintjük azt is, hogy fokozott mértékben felhívjuk az emberek figyelmét azokra a témákra, amelyek a jövőben jelentős mértékben meg fogják változtatni életünket. „Az öregedés jövője” szimpózium kitűnő lehetőséget nyújtott arra, hogy
országhatárokon túlterjedő párbeszéd és nemzetközi eszmecsere indulhasson meg az öregkori ellátás témakörével kapcsolatosan. A szimpózium – partnerünk, az Erste Group közös támogatásával

Belgrad / Szerbia

Szerbia lakossága 7.498.001 fő, Belgrádban a lakosok száma 1.576.124 fő, a 60 év felettiek aránya országosan 22,5% a fővárosban 21,6%, az átlag életkor 40,1. 
A szociális védelem még nem megfelelő, annak ellenére, hogy 2003-óta megkétszereződött a ráfordítás. A szolgáltatások, minősége és elérhetősége nem kielégítő – tudtuk meg a delegáció előadójától.
Jelenleg gerontológiai központokat működtetnek, ahol napi 80 embert tudnak fogadni, a nappali központokban napi 1000-1500 embert képesek ellátni, ezen kívül segélyek és jogi képviselet áll az idősek rendelkezésére.     

Bécs/ Ausztria           
ma 1,7 millió lakos, 2030-ban várhatóan: 1,95 millió lakos, 2050-re várhatóan : 2,1 millió lakos

Jelenleg a lakosság fele 50 év feletti. 2010-re a 60+ korosztály az összlakosság 22%-a lesz. A bécsiek több mint 20%-a külföldön született, az immigráció miatt, az elöregedés kevésbé fenyegető, mint a szimpóziumon résztvevő többi fővárosban. Azonban a várható életkor kitolódásával egyre több idős ember kerül be a gondozottak körébe. Schubert 31 évesen halt meg, Mozart 35 évesen, Schiller 46 évesen halt meg. Mára azonban az átlagéltkor erősen kitolódott. 2004-ben a férfiak várható élettartama 76 a nőké 82 év volt. Ám a magasabb életkor megélésével nem az utolsó évek, hanem az aktívan töltött évek száma emelkedik.

Bécs városának időspolitikai céljai életet vinni az évekbe. Az idősek részei a társadalomnak, ezáltal részei a város valamennyi  intézményének a feladatának, nem pedig a maradék többség. Bécs városa Igen nagy súlyt fektet arra, hogy az idősek megőrizzék a mobilitásukat, minél tovább önellátók maradjanak a saját otthonukban.  Ehhez biztosítják az ápolási rendszerhez való hozzájutást, az egyén helyzetének, igényének figyelembevételével. Figyelnek arra is, hogy a napi bevásárláshoz szükséges üzlet gyakorlatilag és fizikailag ( távolság és akadálymentesítés) is elérhető legyen az idősek számára, hiszen a fizikai erőnlét csökkenése miatt fontos szempont, hogy az idősek fenn tudják tartani saját háztartásukat, elérhető közelségükben legyen a napi bevásárláshoz szükséges közért.
   
Az információ optimalizálásával az egyik legfontosabb problémát is megoldották. Szinte naprakészen közvetlenül tájékoztatják az érintetteket ingyenes tájékoztató, és tematikus kiadványokkal az őket érintő szabályozók változásáról, az igénybe vehető lehetőségeikről. Pl. a tematikus kiadványokat a juttatásoktól a halálesetig, a főként időseket érintő gyógyászati problémáktól az étkezési lehetőségekig, az ápolástól az otthoni betegápolásig mindezt figyelemmel a bevándorlókra 15 nyelven jelentetik meg. Ezen felül látogatási szolgálattal, segélyvonallal is támogatják az időseket, de problémájukkal fordulhatnak az ápolási- és betegjogi jogvédőhöz, az idősügyi megbízotthoz is.

Tanácsadás és beszélgető-csoportok az érintettek és hozzátartozóik számára, illetve ügykezelés a támogatás elnyerése érdekében, a sokféle ellátás és szolgáltatás koordinálása és megszervezése:

A bécsi geniátriai reformról:
 
Az állandó helykínálat bővítése 1.500 hellyel 2015-ig

Az ajánlatok regionálissá tétele azáltal, hogy kis, a település életébe bekapcsolódó intézmények jönnek létre (ugyanakkor nagy intézmények bezárása) és egyúttal fokozott együttműködés a privát és a közhasznú teherviselőkkel
A geriátriai központok modernizálása (7 egység építése), elsősorban a kórházszerű struktúrák megjelenésének kerülésével, az olyan ápolási helyek számának csökkentése, ahol a nap huszonnégy órájában orvosi felügyelet kell, hogy rendelkezésre álljon
Új innovatív lakó-projektek közösen a bécsi nyugdíjasok lakóházainak szövetségével (KWP) és a KAV-val

Az ambuláns és részleges bentlakásos gondozás kiépítése
Rugalmas intézmények teremtése, hogy az ápolásra szorultság mértékének megváltozásakor az áthelyezést elkerüljék
Jobb irányíthatóság a stratégiai szinten a folyamatosan továbbgördített szükségleti tervezéssel (az önkormányzat 24. osztálya) és megfelelő ügyviteli és elbocsátás-menedzsmentet valósít meg operatív szinten (FSW és KAV)
Ápolási hálózat kialakítása, az ambuláns ápolásnak a bentlakásossal szembeni előnyben részesítése, fokozott rehabilitáció és újra mobilizálás
A szuverenitás fokozása a (potenciális) felhasználóknál, pl. azáltal, hogy szabadon választhatnak az ajánlatok közül

Az ápolási pénz emelése továbbá az ápolási pénz-kategóriákba sorolásának módosítása a súlyosan fogyatékos gyermekeknél és fiataloknál, valamint a psychiátriai és demenciális megbetegedéseknél (2009. január 1.-től)
A 24 órás gondozás bevezetése (otthon): szövetségi és tartományi finanszírozás (új támogatás 2008. november 1.-től)

Az egyes tartományok ápolási és gondozási ellátásainak bemutatása és harmonizálása, egységes szükségleti és fejlesztési tervek szerint.

Új finanszírozási forrásokról vita folytatása az ápolásban: ápolási biztosítás, vagy adóbevételekből finanszírozott modellek (nyitott)

Forrás: Christine Petioky / Fonds Soziales Wien

Budapest / Magyarország

1,7 mill lakos, 23 önállóan gazdálkodó kerületben, az aglomerációval együtt mintegy 3 millió ember él itt, ez Magyarország egyharmada. A KSH adatai szerint az átlag bruttó bér: 778 EU , szociális területen dolgzóknál: 543 EU. Az átlag nyugdíj pedig 240EU.  Az öregkori nyugdíj minimuma: 29.500.- Ft.   

A budapesti körképet Skultéti József a Fővárosi Polgármesteri Hivatal Szociális osztályának vezetője vázolta fel. Előadása szerint három fő kérdést kell megoldani ezen a területen:
1. Hogyan látjuk el az időseket, és hogyan képezzük azokat akik ellátásukról gondoskodnak.
2. A vásárló érték megőrzése
3. Törekednünk kell arra, hogy az időseket minél tovább saját otthjonukban, saját családjuk körében gondozhassuk.

Skultéti József szerint kiemelt probléma az idősek adósságkezelésének megoldása.
Hosszabb távon ez komoly problémát jelenthet, mert senkinek nem lehet érdeke, hogy az idősek adósság miatt elveszítsék otthonukat, és esetleg hajléktalanná váljanak.
Az ellátórendszerről szólva nem követendő példaként említette 15 éves magyar szociális törvényünket, amit eddig minden évben módosítottak. Ez nem erősíti a biztonság, állandóság és tervezhetőség lehetőségét.
Magyarországon kétszintű az ellátórendszer. E szerint külön önálló gazdálkodó egység a megyei és a települési önkormányzat. Hasonlóképpen van ez Budapest esetében is, a 23 kerület önállóan gazdálkodik. Így gyakran előfordulhat, hogy az anyagi források nem tudnak eléggé hatékonyak lenni, pl. két idősotthon fenntartása egymás közvetlen szomszédságában pl. két kerület határvonalán.
Ma Magyarországon 800 idősotthon van, 50ezer embernek ad munkát!   
Átmeneti és állandó intézményekben elkülönítetten gondozzák az időseket, rokkantakat, pszichiártiai kezelést igénylőket, hajléktalanokat, szenvedélybetegeket.  
   

Ljubljana / Szlovénia

A 268 ezer lakos 17,5%-a 50 év feletti.  Az 1996-os nyugdíj reform óta  önkéntes biztosítást is köthetnek az idősek, és változás az is hogy az idős gondozásban a törvény adta lehetőségeket igénybevehetőségét az eddigi 75 év –ről leszállították 65 évre. Az állami otthonok mellett, egyre több magánkézben lévő épül/nyílik. A rendszer szabályozása állami feladat maradt, de a szociális területen dolgozók képzése nem.
Idős gondozás terén működik az állandó ellátás mellett mobil és táv ellátás is. Mint a delegáció vezetője elmondta törekednek arra, hogy az időseket  bevonják a város életébe.  

Prága

Prága lakossága igen fiatal, az átlag életkor jelenleg 41-42 év. A Cseh Köztársaság lakosainak száma 10.424.926 fő , ( 2008. 06. 30-i adatok szerint)  
0,5 % a munkanélküliek száma. 22 önálló kerület, és több mint 100 fő a 100 évesnél idősebb lakosok száma.
A foglalkoztatott nők száma sem változik jelentősen 2007-től napjainkig 43-45% körül mozog.
A lényeges változás, hogy ma már a foglalkoztatott nők, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, és a munkaerő piacon is jobbak a lehetőségeik. 2030-ig az előrejelzéseik szerint remélhetőleg nő a születések száma, ám az egyre kitolódott gyermekvállalás miatt nő az édesanyák átlag életkora is.
Mindent egybevetve a 65 év felettiek aránya 2050-re jelentősen megnő.  Ez a tény előre vetíti hogy a szociális intézményekre és az egészség megőrzésére nagyobb gondot fordítsanak. 

A szociális gondoskodás juttatása:
Az állam biztosít jövedelmet a szociális munkásoknak. Ez függ:
Ez függ az önállóság fokától és az egészségi állapottól. Külön értékelik ha a saját családja gondoskodik az idős állampolgárokról.
Család és a körülötte lévő regisztrált segítők,
A nem regisztrált segítők és más ellátók.

Házi betegápolás és nyugdíjas otthonok: Prága fővárosa különféle közjót elősegítő intézményekkel rendelkezik. A járóbetegek, és a bentlakók számára mobil változatos szolgáltatásokat működtet.

A fekvőbetegek napi szintű látogatását 16 ellátó végzi folyamatosan.
A minőségi szolgáltatást biztosítja a 108/2006 törvény.  

Miből tevődik össze a nyugdíj a Csek Köztársaságban?  

A nyugdíjrendszer alapelvei:
- a kötelező nyugdíjbiztosítás
- a társadalmi szolidaritás
- folyamatos finanszírozás
- egységesség ( azonos feltétel mindenkinek)
Mindezt a No. 155/1995 törvény biztosítja

Prági Városháza aktívan részt vállal a témába vágó törvényi előkészületekben, javaslatokat és módosításokat tesz.    

Személyes benyomásom szerint a Cseh Köztársaságban a kötelező egészség biztosításon felül a megélhetésben komoly szerepet kap a kiegészítő nyugdíjbiztosítás és az életbiztosítások is.
 

Pozsony
454 ezer lakosú város, 2030-ig 540 ezer fővel számol. Szlovákia fiatal állam, jelenleg több a születés, mint az elhalálozás, az átlagéletkor 40,46 év. Azonban a postproduktív korban lévők száma nő. Ma 62 év a nyugdíjkorhatár, de tervezik 65 évre felemelni. 20030-ra várhatóan az 540 ezer fős lakosságból 200 ezer fő lesz nyugdíjas, és várhatóan 90 ezer ember lép be a munkapiacra. Az idősek gondozása állami és városi szinten egyaránt történik. Idős állampolgárok számára, működtetett panziókban, napközi otthonokban, nyugdíjas otthonok, szociális otthonokban. A támogatások rendjét a No. 195/1998 törvény szabályozza. A Szociális gondoskodást öt fő pontra helyezik: átfogó szociális gondoskodás, otthoni ápolás, rehabilitáció, professzionális lelki támogatás és terápia, mobil hospice szolgálat. Cél, hogy az idős állampolgárok minél hosszabb ideig a saját otthonukban maradhassanak, és ott kapják meg a szükséges ellátást.     

ai

2009. 02 10.

│vissza a kezdő lapra │ vissza a cikkekhez│ Magazin │ Hasznos │